Hangszigetelés és parafa - parafa falburkolattal

Hangszigetelés - parafa a hangszigetelő rétegrendben

bagoly1

A leggyakrabban előforduló hangszigetelési hiba a két szomszéd közötti lakáselválasztó fal tervezése, kivitelezése miatti hiányosságából fakad. Az alábbiakban a különböző hangszigetelési lehetőségeket mutatom be, különböző épületszerkezet.

1. Régi, polgári lakásoknál a háború utána lakáshiányt úgy oldották meg gyorsan és takarékosan, hogy ún. rabicfalat húztak a nagyobb helyiség közepére. Ez a fal többnyire nagyon vékony, sérülékeny, egyenetlen, sokszor nincs függőben.

A hangszigetelése nagyon gyenge, ilyen esetekben szinte minden zaj áthallatszik a másik lakásból. 

2. új építésű ikerházaknál az előírttal ellentétben, újabb szokások szerint, takarékosságból, oda nem figyelésből nem húznak fel dupla falat, hanem csak egyetlen közös falat építenek a két lakás között. Szerencsésebb esetben nagyobb tömegű, hangszigetelőnek nevezett falazóelemmel, de sokszor csak normál vagy soklyukú falazóelemmel. A legrosszabb kivitelezés az, amikor még csak nem is vakolják a falat, a gyors átadás érdekében csupán szárazvakolattal pótolják (gipszkarton ragasztásával).

További problémát jelent az, hogy a padlástér közös, nincs is elválasztás, illetve ezzel együtt a tetőszerkezet is közös. Ilyenkor a mennyezet felől is átjönnek a hangok, ami nem is csoda, mivel a mennyezet sokszor csak egy gerendára szerelt gipszkarton fóliával és némi lágy hőszigeteléssel.

3.Több esetben olyan megoldással is találkoztam, hogy csupán válaszfal tégla van a két lakás között.

4. Noha hanggátló, nagy tömegű falazóelem a két lakást elválasztó fal anyaga, az épületgépészti vezetékek elhelyezése miatti vésések annyira meggyöngítették a szerkezetet, hogy nem képes a kívánt hanggátlási eredményt elérni.

Fentiek csupán a fontosabb példák, további cikkeimben egyéb esetekre is kitérek.

Sokszor a szerkezet megfelel az előírásoknak, az előírt hangszigetelési követelményeknek, azonban a két szomszédos lakó életmódja nagyon eltérő, nehezen viselik el egymás zaját. Ez adódhat korosztálytól függő, szociális hovatartozásból eredő, eltérő érdeklődési körből, eltérő életritmusból eredő szokásokból.

Amikor meg kell oldanunk a hangszigetelést, nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni. Olyan nincs, hogy jó anyag vagy rossz anyag, jó szerkezet vagy rossz szerkezet - arra kell ügyelni, hogy a megfelelő anyagot, megfelelő technológiával, megfelelő szakértéssel megfelelő helyre kell beépíteni.

Most egy példát mutatok be.

A lakások egy belvárosi polgára házban találhatók. Az egyik lakásban egy többgyermekes család él, a gyerekek még picik, éjszaka is sírnak, egész nap otthon van valaki. A másik lakásban egy egyedül élő fiatal ember, aki gyakran vállal otthoni munkát, de mellette fárasztó állása is van. Az igény jogos. Az egyik családnál a gyerekek sírnak, később majd játszanak, még később zenélnek vagy zenét hallgatnak. A mások, a szellemi munkát végző ember pedig szeretne a feladataira figyelni, vagy szeretne pihenni, az egész napos stressz után kikapcsolni.

Az elválasztó fal a háború után készült, részben válaszfal téglával, részben rabicfallal lett megépítve. Az akkori tégla minősége nem volt éppen első osztályú, a hiányosságokat gyenge habarccsal pótolták. Mellette a falat vésésekkel gyengítették, nem csoda, ha szinte minden szó áthallatszott.

A szigetelési munkákat bonyolította az, hogy a nagy belmagasság hasznosítására egy galériát is építettek, amit az említett, nagyon gyenge falhoz illesztettek, részben rögzítettek.

Mielőtt bárkiben is felmerül a kérdés: ha ennyire bonyolult a szigetelés ebben a lakásban, miért nem a szomszédnál szigeteltünk. Itt nem csupán egyszerűbb, de olcsóbb is lett volna. Csakhogy ha a szomszéd nem akarja, és emellett átlagos életvitelszerű életmódot folytat - azaz nem működtet műhelyt, nem zenél erősítőkkel, csupán éli az életét - akkor nem kötelezhető a korszerűsítésre. Más a helyzet az új építésű lakásnál, ahol sokkal szigorúbban az építési előírások. Új építésnél sok esetben lehet reklamálni a kivitelezőnél, tervezőnél. 

Térjünk vissza a műszaki feladatokhoz. Mivel nagyon kicsi a lakás, a galériát csak kicsit lehet szűkíteni, így a lehető legvékonyabb, de hatékony rétegrendben kell gondolkozni. Így csak héj kerülhetett szóba, azaz egy kontakt, falra erősített rendszer. Ezt csak megfelelően teherbíró falra szabad  felszerelni.

A rétegrend 4 mm vastag parafa, 10-12,5-15 mm vastag nagy tömegsűrűségű hanggátló lap és dupla, hanggátló gipszkarton együttese, amelyeket megfelelő rögzítőanyagokkal, technológiával kell rögzíteni a falra, illetve egymáshoz. Nagyon kell ügyelni a megfelelő tömítettségre.

A héj beépítése előtt meg kellett bontani a galériát, annyira, hogy a nagyméretű lapokat be lehessen illeszteni, illetve kb. 5 cm-t le is kellett vágni az egyes elemekből - deszkákból.

A fal elkészülte után legletteltük a falat, ezzel bármilyen felületkezelésre elő lett készítve. A tulajdonos választása parafa falburkoló lapokra esett, két különböző mintával tették változatosabbá a viszonylag nagy felületet. A nagy belmagasság miatt kicsit tartottam attól, hogy túl sötét a fal a lakás méretéhez képest, így olyan parafát választott ki a lakó, amin szép, fehérrel vagy vörössel tört, változatos minták vannak.

A burkolás elkészülése után a galériát visszaszerelték majdnem az eredeti állapotába ... annyi eltéréssel, hogy a lépcsőkorlátok nem kerültek vissza, így a tér nagyobb lett.

A lakás ezzel a megoldással egy meleg, csendes otthonná vált .... 

 

parafa falburkolat parafa falburkolat

parafa falburkolat parafa falburkolat

parafa falburkolat parafa falburkolat  

      parafa falburkolat      parafa falburkolat