Címlap

Nagyanyáink korában a háziasszonyok háztartási könyvet vezettek, a leányiskolák növendékei pedig a háztartási ismeretek tantárgy keretén belül megtanulhatták, hogyan gazdálkodjanak. Irodalmi alkotások tanúskodnak arról, hogy a kifejezettem módos családok is igyekeztek minél jobban beosztani a pénzüket.

Takarékoskodni ma sem szégyen, sőt. S miután a családi költségvetésben a közüzemi számlák jelentős hányadot képviselnek, egy kis figyelemmel pénzt és nem utolsósorban energiát takaríthatunk meg.

Burkolatok, utólagos hőszigetelés, utólagos hangszigetelés, energetikai tanústvány

- információ, tervezés, tanácsadás +36/30-9663268

Az ember nem is gondolná, mennyi felesleges pénzt dob ki az ablakon!

 

Nemrég a statisztikai hivatal egyik képviselője egy könyvecskét dobott be a postaládámba, amely arról szólt, miként lehet a háztartásban takarékoskodni. Két hónap alatt bebizonyosodott – látva az összesített havi kiadásokat –, a takarékosság nagyon praktikus szokása nem ment ki a divatból.Az energiaárak emelkedésével, az építőipari előírások szigorodásával – és más egyéb okok miatt is – érdemes az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet fordítani erre.

Amikor az USA-ban jártam, a szálloda helyiségeiben kis feliratokra figyeltem fel. Udvariasan kérték a vendégeket, hogy a lámpákat ne kapcsolják fel fölöslegesen, használat után pedig kapcsolják le, a vízcsapokat zárják el. Ha otthonunkban is betartjuk ezeket az alapvetőnek tűnő mozdulatokat, kevésbé kell rettegni az emelkedő számláktól. 

Az energiatakarékosság rendkívül összetett feladat.

A család költségvetésében jelentős hányadot jelentő közüzemi, azaz a villany-, a gáz- és a vízszámlákat többféleképpen lehet csökkenteni: az egyik lehetőség, hogy már eleve korszerű berendezéseket, építőanyagokat, építünk be, vagy ezekkel váltjuk le azokat az anyagokat, eszközöket, amelyek cserélhetők, a másik, hogy a meglévő állapotokat javítjuk. Itt gondolok az utólagos szigetelésekre, energiatakarékos izzók használatára, főzési szokások és egyéb házimunkák megváltoztatására, a régi berendezések áthelyezésére vagy akár a csöpögő vízcsapok, kazánok megjavítására.

Nehéz elképzelni, de tény, hogy egy-egy őrláng a fűtési időszakon kívül több köbméter gázfogyasztás-többletet is okozhat. 

A leghatékonyabb energiatakarékosságot mindig akkor lehet elérni, ha már jóval az építkezés megkezdése előtt tájékozódunk, tervezünk, szervezünk.

Ha lehet, olyan telket válasszunk, ahol lehetséges és az építési hatóságok is engedélyezik az optimális tájolást. Telekválasztáskor érdemes figyelembe venni, hogy milyen típusú házat szeretnénk, például egy szalmaházat vagy egy vályogházat nem tervezhetünk – műszakilag vagy tájépítészet szempontjából – minden helyre.

Ezenkívül az alternatív energiaforrások kihasználásának szempontjából is érdekes lehet a választás. Például nem is olyan régen jöttek rá arra, hogy Budaörs egyes területei alatt elérhető mélységben van termálvíz. Magyarország egyébként is gazdag ilyen típusú hőforrásban, ezt a lehetőséget nem szabad figyelmen kívül hagyni. 

Ha megvan a telkünk,akkor építkezzünk, de milyen anyagokkal?

A tervezőknek ismerniük kell a szabványokat, a hőszigetelést ma már szigorú előírások szabályozzák, így a falazati és a szigetelési anyagok és rétegrendek is megfelelőek, csakúgy, mint a korszerű nyílászárók. A megfelelően méretezett szigetelést kiváló szigetelőanyagok és falazóelemek széles skálájával oldják meg.Nem szabad azonban elfeledkezni a hagyományos építési szokásokról, építőanyagokról, így például a vályogról sem. A vályog nem csak jól szigetel, de aki ilyen épületben él, azon nem jelentkeznek az allergia tünetei, a vályogház kellemes és komfortos érzést nyújt télen és nyáron egyaránt. Természetesen odafigyelő és szakszerű műszaki megoldást igényel.

Lakásfelújításkor is érdemes átgondolni, hogy milyen anyagokat használjunk.

Első és legáltalánosabb kérdés a burkolatok cseréje. Sok szép és tartós termék kapható a piacon, és valóban fontos az esztétika, a kopásállóság (illetve az igénybevételi mutató), a tisztíthatóság, de egy szempont rendszeresen figyelmen kívül marad. Ez pedig egy épületfizikai jellemző, a hőtartóság.

A hőtartás egy olyan érték, amely azt mutatja, hogy egy adott hőmennyiséget mennyi ideig képes az adott anyag tárolni. Ez érdekes lehet télen, amikor jó, ha a lakás tartja a meleget, és nyáron is, amikor jó, ha a hőség a falakon kívül marad.

Egy kővel burkolt könnyűszerkezetes lakás egy alapos szellőztetés után felveszi a kültér hőmérsékletét, és újra fel kell melegíteni, vagy éppenséggel le kell hűteni. Ellenben egy parafával burkolt vályogházban nyugodtan kitárhatjuk az ablakokat, nyáron hűs, télen meleg marad a belső tér. Egy jól megválasztott rossz hővezető, azaz jó hőszigetelő képességű burkolat mellett (parketta, parafa) még padlófűtésre sincs szükség, akár mezítláb is járhatunk, meleget érzünk a talpunk alatt. 

Azt gondolnánk, a gépészetet az építészetnek rendeljük alá, ez azonban téveszme. A gépészeti berendezések, vezetékek olyanok a házban, mint az emberi testben a csontváz: alapvető és meghatározó.

A gázárrobbanásnak köszönhetően egyre többen keresik az alternatív megoldásokat, valamint a fenntartható energiaforrásokat, a szél-, a nap és a geotermikus energiák kiaknázását. Ezek mellett korszerű kazánokat fejlesztenek ki a megújuló energiahordozók égetésére.

Megújuló energiaforrás lehet a fűrészporból, faforgácsból, szalmából gyártott pellet, a különböző háztartási hulladékok vagy akár a nád, vagy a kukoricából, napraforgóból nyert bioolaj. Ez utóbbiak háztartási szintű felhasználása egyelőre a jövő kérdése. Amikor kazánt választunk, meg kell nézni, hogy mit tudunk hasznosítani vele, illetve mekkora a teljesítménye, milyen a hatásfoka. A nagy hazai kínálatból okosan kell választani, a lakáshoz, házhoz, igényekhez kell terveztetni.

Az építőanyag-ipar egyetlen szegmensén sem látható olyan fejlődés, mint a nyílászárók gyártásának területén. Az ajtó és ablakgyártókaz üvegiparral karöltve évről évre meglepő innovációval lépnek a piacra. Ma már olyan hőátbocsátási értékű (U értékű) ablakokat gyártanak, amelyek jobban szigetelnek a falazatoknál.

Hogy a pénzünket valóban ne az ablakon dobjuk ki, a régi épületeknél is érdemes odafigyelni a nyílászárókra. Egy ablak hőszigetelési képességét nemcsak az üvegezés határozza meg, hanem a megfelelő záródás, illetve hézagmentesség is. A szivárgó hő, az úgynevezett infiltráció az energiaveszteség akár 20-30 százalékát is okozhatja. Ezért gondoskodni kell a tömítettségről.

Sokan foglalkoznak már az utólagos ajtó és ablakszigeteléssel. Alapvetően kétféle módozata van, az egyik esetben egy hornyot vájnak a régi keretbe, és ebbe húzzák be a tömítőanyagot (ez általában az úgynevezett EPDM-ből készül). Egyszerűbb megoldás, amikor az öntapadó csíkokat rögzítik, vagy a körátmérőjű, szintén EPDM terméket ragasztják. Az előbbi drágább, de hatásosabb, az utóbbi olcsóbb, de rövidebb életű.

Óvatosan a tömítéssel! A kiválóan szigetelő műanyag nyílászáróknál nem ritka jelenség a penészesedés. Ez a falazat rossz szigetelése és a belső oldali páralecsapódás következménye, ezért különös figyelmet kell fordítani a megfelelő szellőztetésre. A mesterséges szellőztetés, a légkondicionálás újabb költségeket jelent.

Olcsóbb megoldás, ha a műanyag ablakainkba keskeny szellőztető szerkezetet építenek be. A szerkezetben lévő szalagok érzékenyek a párára, és bizonyos páratartalom elérése esetén úgy működnek, mint a bimetál: nyitják a szellőző lamelláit.

Árnyékolók használatával is fokozhatjuk az ablakok hőszigetelő hatását. Lehet redőny, roló vagy akár függöny, sok-sok megoldás közül választhatunk az épület vagy lakás jellegétől, műszaki lehetőségeitől, illetve a gazda ízlésétől függően. 

Villamos energiát takaríthatunk meg takarékos izzók használatával. A hagyományos villanykörtékhez képest a halogén izzók hatásfoka 20 százalékkal magasabb, az úgynevezett kompakt fénycsöveké pedig akár az ötszöröse is lehet a hagyományos izzóénak. Arról nem is beszélve, hogy az élettartamuk is jóval nagyobb.

A lámpák elhelyezése is fontos. Tudatosan tervezett világítással a szemünket, az egészségünket is őrizzük.

Érdemes a háztartási készülékekkel is foglalkozni. A régi, korszerűtlen hűtőszekrények és fagyasztóládák nagyon sok áramot emésztenek fel. Sokszor érdemesebb fagyasztott élelmiszert venni, mint otthon hónapokig ilyen készülékben tárolni. Ahol viszont igazán szükség van a mélyhűtőre, ott érdemes lehet átgondolni, hogy lecseréljék-e egy modernebb készülékre. A hűtőszekrény elhelyezésére is érdemes odafigyelni. A szellőzőnyílást szabadon kell hagyni, és tisztán kell tartani, az ajtót pedig lehetőség szerint nem kell gyakran nyitogatni, nyitva tartani. A készülék helytelen használata a termékre jellemző áramfogyasztásnak a dupláját is elérheti. 

A szerelvényeket is érdemes időnként átvizsgálni. Mindent zárjunk el, és figyeljük a fogyasztást! Ennek több haszna is van: egyrészt a víztakarékosság, másrészt az állagvédelem. Egy szivárgó vezeték vagy egy tönkrement tömítés miatt átázhat a fal vagy a padló, penészes lehet vagy, a sókivirágzás jelei mutatkozhatnak. Ennek a javítása komoly költségeket jelenthet.

Mindebből látható, hogy mennyi mindenre – apróságokra és alapvető dolgokra – kell odafigyelni a lakással, házzal kapcsolatban. Számtalan ötletet említhetünk még, a mosási-tisztítási gyakorlattól a főzési szokásokig, a lényeges kérdés azonban, és ez a kulcsszó: odafigyelés. És a kulcsmondat: sok kicsi sokra megy. 

Burkolatok, utólagos hőszigetelés, utólagos hangszigetelés - tervezés, tanácsadás +36/30-9663268

Két penny-s  napkollektor