Az előző fejezetben ismertettük a különböző melegburkolatokat.
tervezés, tanácsadás: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. és/vagy +36/309663268
A gyakorlat azt mutatja, hogy akár hirtelen hangulat, akár körültekintő döntés eredményeként vásárolunk burkolóanyagokat, sok esetben probléma merül fel a kivitelezés után. Ennek igen sok oka lehet, mégis a hiba megjelenésekor szinte azonnal a burkolóanyagra „gyanakszunk”. A sorozatunk több részében említettük már, hogy anyagokat csakis megbízható helyről, az építőanyagokat ismerő eladótól vásároljunk. Jó, ha ismerjük az anyagok gyártóját, származási helyét. Optimális eset lenne, ha a vásárolt termék mellett lenne terméktájékoztató, amely ismerteti az előzőek mellett az alapvető terméktulajdonságokat, hova és milyen feltételek mellett lehet azokat beépíteni, a szükséges előkészületeket a javasolt segédanyagokkal együtt, a lerakás menetét, a kész burkolat ápolásának és karbantartásának módját és anyagait. Ha mindezeket alaposan ismerné a felhasználó, nem érhetnék kellemetlen meglepetések. A tapasztalat az, hogy azért nem vásárolnak meg sok új és kiváló burkolóanyagot, mert nincs megfelelő kivitelező. Sok esetben a vevő szeret saját maga kivitelezni, s bár nagyon ügyes, mégis egy aprónak látszó figyelmetlenség miatt kudarcba fullad a vállalkozása. Ilyen eset volt, amikor valaki egy panellakás felújításakor olyan aljzatkiegyenlítőt alkalmazott, amit nedvszívó aljzathoz gyártottak. Bár megfelelő ragasztót használt a nagyon igényes (és egyben nagyon drága) burkolatothoz, a fektetetés után kevés idővel feljöttek a lapok. Ilyenkor sajnos nincs más megoldás, mindent elölről kell kezdeni.
Ebben a cikkben néhány alapvető ismeretet nyújtunk a leggyakoribb burkolóanyag fajtákhoz.
I. Burkolásra minden olyan aljzat alkalmas, amely síma, szilárd, zsír- és pormentes, utólag nem nedvesedhet, és a burkolás előtti nedvességtartalma nem haladja meg PVC-nél a 3%-ot, parkettánál a 2%-ot, a többi melegburkolatnál a 2,5%-ot. Ezek az adatok a cementbázisú aljzatra vonatkoznak. A nedvességtartalmat CM (kálciumkarbidos) készülékkel lehet megbízhatóan vizsgálni. Amennyiben a burkolat padlófűtésre kerül, a rendszert először fel kell fűteni, majd fokozatosan vissza kell hűteni, utána jöhet csak a szigorúan roncsolásmentes vizsgálat. A padlófűtésnél a padló ideális hőmérséklete 26 C, és nem haladhatja meg a 35 C-ot. Ezt az előírást mindig be kell tartani, de különösképpen a parafaburkolatnál. Az aljzat szilárdsága feleljen meg a rács/karc próbának (normál igénybevételű lakóhelyiség esetében az első fokozatnak). Minden esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni az eredményeket.
II. Nagyon fontos a tárolási és klimatizálási előírások betartása. A parkettát, a parafát, a szízált és jutát az eredeti csomagolásban a burkolandó helyiségben kell tárolni. A fektetés idején az aljzat hőmérsékletének minimum 15 C-nak, a levegő hőmérsékletének minimum 18 C-nak kell lennie. A levegő relatív páratartalma 40 és 75% között kell, hogy legyen. A PVC és a gumi burkolóanyagokat a fektetést megelőző napon kell méretre vágni, s azt egy napig a burkolandó helyiségben kell egymásra rakva, kiterítve tárolni. A linóleumtekercset állítva, száraz, normál hőmérsékletű helyiségben kell tárolni. A leszabott, lazán feltekert anyagot 24 órát pihentessünk a burkolandó szobában. Padlószőnyeget (textilburkolatot) minimum 15 c-os helyiségben ttároljunk.
III. Minden egyes burkolatfajtához a gyártó ajánl megfelelő ragasztót. Az ajánlat alapján kiderül, hogy milyen típusból (ma már nagyrészben vizes oldószeres ragasztót használunk) mennyit kell felhasználni. Az előírt anyagtól semmiképpen nem szabad eltérni.
IV. A fektetést megelőzően győződjünk meg a színazonosságról. A termék színazonosságát a gyártó az azonos gyártási tételből származó tételszámból származó tekercsek/lapok szállításával biztosítja. Ha egy helyiség burkolatát különböző tekercsekből/lapokból készítik, az anyagok gyártási tételszámainak egyezőségét, a tételszámon belüli sorszám folyamatosságát biztosítani kell. (Linóleum esetében a gyártás során az anyag felülete elszíneződhet, azonban ez a sárgás szín fény hatására eltánik, és visszatér az eredeti színárnyalat.) Parketta és parafaburkolatoknál érdemes az egyes csomagok anyagait összekeverni, hogy ne legyen a felület „foltszerű”, a hasonló erezetű lapok ne legyenek egymás mellett.
V. Sok anyagnál mellékelnek fektetési útmutatót. Javasoljuk azonban, hogy inkább forduljunk a gyártó/forgalmazó/kereskedő által ajánlott szakemberhez. A szakembernek ismernie kell a burkolatok kivitelezési módját, annak rögzítését, egyes anyagok esetében a fugázás módját illetve szükségességét. A PVC burkolatnál minden esetben szükséges, mivel ez az anyag zsugorodik. A gumiburkolat mérettartó, azonban a habalátétes fajtáját fugázni kell, valamint akkor is, ha ez higiénés okok miatt indolkolt. Ugyanez vonatkozik a linóleumburkolatra is. A parketta és a parafa burkolatok előírás szerinti hézagmentességét az utókezelés (lakkozás) biztosítja. Padlószőnyegnél fontos, hogy az egyes tekercseket/lapokat azonos gyártási iránnyal kell az aljzaton elhelyezni. A gyártási irányt a tekercs hátoldalán nyíl jelöli. Az elkészült burkolat védelméről (pl. fólia) gondoskodni kell, amíg nem történt meg az átadást megelőző első finomtakarítás.
VI. A kész burkolat akkor nyeri el/tartja meg igazi szépségét, ha megfelelően ápoljuk.
tervezés, tanácsadás: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. és/vagy +36/309663268