Nemrég egy nagy bevásárló központban nem is annyira érdekes, mint inkább - sajnos - gyakran előforduló párbeszédre lettem figyelmes. Kíváncsi, információra éhes és némiképpen félretájékoztatott vevő érdeklődött egy faparketta kopásállósága iránt. Ez a kulcsszó , hogy kopásállóság, úgy került a köztudatba, mint a hőszigetelés témakörben a hőátbocsátási tényező. Jól hangzó szakszó, aminek a valós jelentésével kevesen vannak tisztában. A nagy nehezen előkerített, pár hét alatt "kiképzett" boltos legény aligha adhatott kimerítő választ. Erre a jelenségre nem szabad haragudni.
A burkoló szakma komoly tudást igényel, a vevőnek pedig nem a kell a szakmában elmélyülni. Szerencsére sok szaküzletekben tanult és tapasztalt eladók végzik a munkájukat, így kérdéseinkre szakszerű választ kaphatunk. Addig próbáljuk meg tisztázni a burkolóanyagok kopásállóságának a kérdését.
Burkolatok, utólagos hőszigetelés, utólagos hangszigetelés - tervezés, tanácsadás +36/30-9663268 és Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az építőiparban a burkoló anyagoknál a kopásállóság nem más, mint a különböző, hideg- vagy melegburkoló padlólapok mechanikai jellegu koptató hatásokkal szembeni ellenálló képessége. Ez a tulajdonság lényeges szempont a padlóburkoló lap kiválasztásakor.
Az erős hatásoknak kitett területeket, mint pl. az előszobát, a folyosót nagyobb kopásállóságú lapokkal érdemes burkolni annak érdekében, hogy hosszú időn át megőrizzék felületi minőségüket.
I. A kifejezést először a kerámialapokkal kapcsolatban alkalmazták. Attól függően, hogy milyen a felület minősége és hol lehet alkalmazni, különböző osztályokról beszélhetünk. Magyarországon kopásállóságot pl. az MSZ EN-154 alapján határozzák meg. A különböző osztályokba sorolt lapokat az alábbiak szerint jelölik: (Ennek a jelnek a típuskód, a minőségi osztály és a színárnyalati jelölés mellett szerepelnie kell minden egyes dobozon!)
- PEI I - csak fal burkolásához való, gyenge kopásállósága miatt járófelülethez nem megfelelő.
- PEI II - lakásokban, családi házakban kopásnak kevéssé kitett belso helyiségeiben, pl.lakó-, háló-, fürdőszobákban, stb.
- PEI III - lakásokban, irodákban erosebb kopásnak kitett felületeken: eloszobákban, közlekedokben, teraszokon stb., illetve nem nagy forgalmú középületek helyiségeinek kül- és beltéri burkolataként.
- PEI IV - közösségi terekben, pl. lépcsőházak és közintézmények erősebb kopásnak kitett felületein.
- PEI V - lakóházak, intézmények, irodák, üzletek, stb. eros koptatásnak kitett külsőés belső terei normál cipő használatát feltételezve (kivéve nagyforgalmú bevásárló központok, ABC-k repülőterek és vasútállomások fogadóterei, benzinkutak, stb.) Külső terek burkolására természetesen fagyálló, mázas kerámialapokat kell használni, ezek kopás- és karcállósága, valamint színtartóssága magasabb!
A kopásállóság mellett említést kell tenni a karcállóságról is. A karcállóságot a fal- és a padlóburkoló lapoknál egyaránt speciális eszközökkel 1-10-es skálán belül vizsgálják. Ezt a tulajdonságot a dobozokon nem szokás feltüntetni, de általában jellemző, hogy a matt, ezen belül is a rusztikus felületű lapok karcállósága lényegesen jobb, mint a fényes lapoké.
II. Más kérdés a melegburkoló lapok, a parketták vagy a laminált lapok kopásállósága. Azoknál a parkettáknál, amelyeket nem gyárilag felületkezelnek, a kopásállóságot a lakk és a lakkozás, vagy az olaj illetve olajozás minősége határozza meg. Ez utóbbiról azonban - értelemszerűen - a gyártó nem adhat bizonylatot. A mechanikai sérülésektől a felületkezelő anyag védi a fát.
Kopásállósági osztályok laminált padlónál, illetve vinil koptatóréteggel ellátott parkettáknál
A laminált padlók felületét a parkettával és furnérpadlókkal ellentétben nem valamilyen fára vagy parafára felvitt lakk, olaj vagy viasz védi. A felső réteg egy műgyantával (általában melamin gyantával) átitatott papírból készült vékony fedőréteg (overlay), amit a dekorpapírral (nyomott papírokkal, túlnyomórészt fastruktúra utánzatokkal vagy bármely más felületi mintával) együtt egy hordozólemezre (HDF) préselnek.
Az overlay-k átlátszó papírsávok, amelyeket impregnáló fürdőben folyékony melamin gyantával itatnak át. A laminált padló a minőségét ill. kopásállósági osztályát illetve kopással szembeni ellenállóságát úgy fokozzák, hogy a gyantákhoz korund szemcséket (olyan ásványi részecskéket, amelyek pl. a csiszolóanyagokban is megtalálhatók) adnak. A fedőréteget a dekorpapírral együtt préselik a hordozólemezre .
A préselés során a nyomás és a hő hatására a papír a melamin gyantával szilárd felületté olvad össze. (A legújabb fejlesztések szerint a festés már a hordozórétegre kerül, erre olvad rá a műgyanta. Egyes típusú gyártmányoknál papír helyett vékony fafurnért alkalmaznak.) A laminált padló koptató hatásokkal szembeni ellenállását a DIN EN 13329 szerint a következő kopásállósági osztályok szerint adják meg (AC 1- AC 5-ig).
| Kopásállósági osztály | AC 1 | AC 2 | AC 3 | AC 4 | AC 5 |
| IP érték | > 900 | > 1800 | > 2500 | > 4000 | > 6500 |
| Régi IP értékek | 2000 | 4000 | 2500 | 10000 | 15000 |
| Régi osztály | W 1 | W 2 | W 3 | W 4 | W 5 |
A kopásállósági osztály megállapítása úgy történik, hogy a vizsgálandó lapot (vizsgatestet) egy vizsgálószerkezetre feszítik, majd mozgó dörzspapírral borított kerekeket (ún. dörzskerekeket) nyomnak a laphoz. A vizsgatest kopását minden 100. fordulat után megvizsgálják. A dörzskerekeken lévő dörzspapírt minden 200. fordulat után cserélik. A kezdő kopáspont (IP) az a pont, amelyen a dekorréteg kopása először jelentkezik egyértelműen.
Néhány éve azonban nem a kopásállóság a beépíthetőséget meghatározó irányadó tulajdonság. Ennél sokkal összetettebb jellemző a DIN EN 13329 számú szabvány szerinti hasznosítási osztály. A hasznosítási osztályozás irányt mutat ahhoz, hogy milyen alkalmazási területekre milyen igénybevételi osztálynak megfelelő terméket alkalmazhatunk. Ez az osztályozás a fogyasztónak tájékozódásul, a gyártónak a termékei osztályozására szolgál. A hasznosítási osztályokba a laminált lapokat ellenálló képességük (kopás, ütésszilárdság, fényállóság) szerint sorolják be.
Az igénybevételi osztályokat piktogramokkal és számokkal jelölik, az alábbiak szerint. Az első szám az alkalmazási területet, a második szám a használat intenzitását határozza meg. Ezek szerint a lakásokat 1-es, az irodák 2-es, az ipari célú létesítményeket 3-as számmal jelzik, a második szám a forgalom nagyságától függően 1-3-ig terjed. Azaz 1-3 figura látható a képen. (Ha 4-es a második szám első jele, akkor ipari célú felhasználásról van szó.)
| Igénybevételi osztály | Alkalmazási terület | Használat intenzitása | Igénybevétel leírása | Alkalmazási példák |
| Lakás, magán- használatú terület | mérsékelt | Idoszakos használat | Hálószoba, vendégszoba. | |
| Lakás, magán- használatú terület | normál | Normál használat | Nappali, étkezőszoba, belső folyosók. | |
| Lakás, magán- használatú terület | erős | intenzív, fokozott használat | Lépcsőházak, bejárati folyosók, konyhák. | |
| Középület területei | mérsékelt | Idoszakos használat | Szállodai szobák, konferenciatermek, kisirodák. | |
| Középület területei | normál | Normál használat | Óvodák, irodák, várótermek, szállodák előterei, butikok | |
| Középület területei | erős | intenzív, fokozott használat | Folyosók, nagy irodák, áruházak, osztálytermek |
Kopásállóság készparkettánál (gyárilag felületkezelt parkettánál)
Az EN 438-2,6 szerinti méréseket a laminált lap vizsgálatához hasonlóan végzik. Gyorsan forgó acélkerékre rögzített csiszolópapírral egy kb. 100 cm2-es parkettaelemet koptatnak. A fordulatszám egy jobb minoségu parkettánál meghaladhatja a 2000-et. A korszerű nanotechnológiának köszönhetően olyan kerámia lakkokat használnak a gyártók, amelyek alkalmazásával fa- vagy parafa készparkettákat is beépíthetünk a nagyobb igénybevételnek kitett helyiségekbe. Amennyiben egy parketta tartósságáról akarunk meggyőződni, figyelembe kell venni a termék ütésállóságát, karcállóságát és az alapanyag keménységét.
Ütésállóság
Az ütésállóság mérése közben egy acélgolyót ejtenek a felületre. Az ütésállóság mértéke az a magasság (milliméterben kifejezett értékkel), ahonnan a golyót leejtve a lakkozott felület nem károsodik. (Pl. 1500 mm)
Karcállóság
Az EN 438-2,14 alapján történő karcállósági vizsgálat során egy erre a mérésre kifejlesztett szerszámot nyomnak a felületre. Azt az erőt mérik (N-ban), amelynél a felületen az első jelek megjelennek. Ha ez az erő nagyobb, mint 1 N, akkor jobb minőségu parkettáról van szó.
Keménység
A parketta keménysége attól függ, hogy a termék melyik fafajtából készült.
Az egyes fafajták keménységét az alábbi táblázat mutatja. Többféle meghatározás is létezik, a leggyakoribb az ún. Brinell skála szerinti keménység, (Mpa). A Brinell keménység meghatározása (tilo)
| Tölgy | 35 | Akác | 47 | |
| Bükk | 30 | Gozölt Akác | 47 | |
| Koris | 38 | Cser | 32 | |
| Juhar | 29 | Merbau | 34 | |
| Cseresznye | 31 | Vörösfenyo | 21 |
A különleges lakkokkal kezelt fa vagy parafa parkettáknál szintén létezik a piktogrammokkal jelölt használati osztályozás. Ez azonban kizárólag a különlegesen erős kerámialakkokkal felületkezelt, illetve a vinilréteggel impregnált természetes parkettáknál találjuk meg. Ugyanakkor pl. a keményviasz-olajjal kezelt fa vagy parafa lapok is megfelelő, a külső hatásoknak kiválóan ellenálló felületet képezhetnek.
Láthatjuk, a különböző termékeket nem mindig lehet egymással összehasonlítani. A fentiek alapján beláthatjuk, érdemes szakember tanácsát kérni.
Burkolatok, utólagos hőszigetelés, utólagos hangszigetelés - tervezés, tanácsadás +36/30-9663268