Hangszigetelés - egy kis elmélet 

Napról napra folyamatosan és egyre növekvő gondot jelentenek a különböző környezeti ártalmak. Tapasztalatom szerint a figyelem egyre gyakrabban fordul a hangártalmak felé. A hetvenes évek elejétől fokozatosan szigorodó szabványok írják elő a hőszigetelés mértékét (mindenki hallott a „k” értékről - ma „U” érték - ami a hőátbocsátási tényező jele). Ugyanakkor a hangszigetelési előírásokat gyakran nem tartják be, nem megfelelő anyagokat használnak - ez a jobbik eset, mert sokszor bizony teljesen kimarad az úsztató réteg a rétegrendből. Sokan egyáltalán nincsenek tisztában a méretezéssel, a helyes rétegrend kialakításával. Amennyiben a tervező megtervezi, megfelelő anyagokat használnak fel, a kivitelező szakszerűen beépíti, akkor szinte tökéletes megoldások léteznek. Az utólagos hangszigetelés sajnos soha nem lehet olyan jó, mintha szakszerű lenne az új építés. Másrészt a zaj csökkentése akkor hatékonyabb, ha az a zaj forrása felől történik. Mivel ez sok esetben nem oldható meg, különböző megoldásokat kell kitalálni. Az egyes szigetelő termékeket bevizsgálják hangszigetelésre, de arról sokszor nem tesznek említést, hogy az egyes beépítések során milyen értékeket "tudnak" ezek az anyagok. Nem mindegy, hogy rétegrendben alkalmazzák mondjuk lépéshanggátló rétegként, vagy falra ragasztják a szomszéd zaja elleni utólagos hangszigetelésként. Igen nagy a különbség!

Burkolatok, utólagos hőszigetelés, utólagos hangszigetelés, nyílászárók hangszigetelése - információ, tervezés és tanácsadás Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy +36/30-9663268

Nyílászárók hőszigetelése - hangszigetelése +36/309663268

 

Azt mindig tudni kell, hogy a zaj az utólagos hangszigetelés során javarészt csupán csökkenthető, de nem szüntethető meg.

Az épületen belül az emberre ható zajok közül megkülönböztetünk léghangokat, kopogóhangokat és rezgéseket.

 

 

Léghang

  • a lakás belső terében az általunk keltett zaj, vagy
  • két helyiség közt (pl. a szomszédból/szomszédba átszűrődő beszédhang, zene), illetve
  • a helyiség és a kültér között áramló zaj (utcai forgalom, lakók kifele hallható zaja).

Kopogóhang a fölöttünk lépkedők, a lépcsőn szaladgálók, a gyerekek játéka a padlón, a háztartási gépek üzemeltetésének a hangja.

Rezgést keltenek a tetőn felállított légkondicionáló berendezések, a szerelvények, vagy külső térből a repülőgépek. Ezek ellen bizony védekezni kell. A felsoroltak alapján beszélnünk kell a különféle hangszigetelő anyagok és szerkezetek akusztikai, hangelnyelési, hanggátlási és rezgésszigetelési tulajdonságairól. Fontos mindezeket figyelembe venni, mivel vannak anyagok, amelyek kiváló hőszigetelők, ellenben nem jók, pl. az akusztika szempontjából – így pl. egyes zártcellás anyagok, a polisztirol habok. Egy lakás hangtechnikai méretezése nagyon összetett és bonyolult dolog, most igyekszünk egy viszonylag egyszerűsített magyarázatot adni. Ez sem egyszerű, viszont szükséges ismerni az alapfogalmakat ahhoz, hogy megértsük, miért is nem lehet minden esetben egy általános "receptet" adni korunk egyik legbántóbb környezeti ártalmának kivédésére.Vegyük tehát sorra.

Egy anyag akusztikai szempontból annál jobb, minél likacsosabb. Ez az úgy nevezett akusztikai porozitás, amely egy méret nélküli szám. Ez annál jobb minél nagyobb az anyagokban levő üregek számának és az anyag összes térfogatának az aránya. Pl. a nemez vagy az ásványgyapot akusztikai porozitása 0,8, a tégláé 0,3, a márványé 0,05. Több más akusztikai jellemző is van (fajlagos ellenállás, szerkezeti tényező, dinamikus rugalmassági modulus, veszteségi tényező), ezek figyelembe vétele mérnöki feladat. Mindegyikre van táblázat, és az optimális anyag betervezéséhez figyelembe kell venni melyik az a megoldás, amelyik a lehető legjobb értékeket adja.

Ezek közül a tényezők közül kiemelkedő jelentőségű a dinamikus rugalmassági modulus és a veszteségi tényező, különösen az úsztatott padlók úsztatóanyagainál és a rezgéscsillapító anyagoknál. Egy-egy érték példának: a dinamikus modulust tekintve az üveggyapot, a kőzetgyapot, a gumi értéke 0,2 körül van, a parafáé 3,0, a polisztirolhabé átlag 15, a betoné 10000-30000 (MPa). Tehát hangszigetelési szempontból ennek az értéknek minél alacsonyabbnak kell lennie.

Ellentétben ezzel, egy hangszigetelő anyag annál jobb, minél nagyobb a veszteségi tényezője. Így a betoné 0,004-0,008, a tégláé 0,01…0,02, egy 2cm vastag expandált polisztirolé (pl. Hungarocell) 0,02, amíg a parafáé vagy a gumié 0,04, a laticellé 0, 12. Ezen értékek alapján a laticell, a parafa, a gumi vagy ezek kombinációja a legalkalmasabb a lépéshangszigetelés megoldására.

Nézzük az anyagokat a hangelnyelés szempontjából!

Zárt térben a hangok energiája részben visszaverődik, részben átjut a szerkezeten, és részben átalakul hőenergiává. Az utóbbi kettő, tehát az átjutó hangenergia és a hőenergia összege a hangelnyelés foka, ennek a jele „alfa”. Ezt érdemes megjegyezni, mert sokszor találkozunk vele az anyagjellemzőknél. A hangelnyelés akkor teljes, azaz alfa = 1, ha hang akadály nélkül hatol át az egyik közegből a másikba. Ez a nyitott ablak esete. Ha egy hangszigetelő anyagot vizsgálunk, nyilvánvalóvá válik, hogy az „alfa” értékének minél kisebbnek kell lennie, tehát annál jobb, minél inkább közelít a nullához.

A hangelnyelési érték függ a hangok rezgésszámától is. Megkülönböztetünk kis-, közép-, és nagyfrekvenciás elnyelőket. (Ezeken belül is vannak szélessávú - nagy oktávszámú - és rezonátor jellegű elnyelők.) Megfelelően kiválasztott hangelnyelő anyagokkal és azok szakszerű beépítésével, illesztésével igen jó hatást lehet elérni.

A szigetelőanyagok kiválasztásánál segít az „alfa-frekvencia görbe”. Anyagválasztásnál szakember (gyártó, tervező) véleményére ajánlatos hagyatkozni. Néhány „alfa” érték kis-, közép- és nagyfrekvencián:

  • beton (0,01-0,02-0,02), vakolt fal (0,03-0,05-0,04),
  • nem úsztatott parketta (0,04-0,05-0,06),
  • úsztatott parketta (0,10-0,05-0,06),
  • szőnyegpadló (0,02-0,13-0,44),
  • 4cm vastag üveggyapot (0,29-0,69-0,96),
  • 2,5 cm vastag expandált parafa (0,01-0,4-0,3).

Mit kell tudni a hanggátlásról?

Többféle hanggátlásról beszélünk: léghanggátlás , a lépéshanggátlás , épületszerkezetek hanggátlása.

A léghanggátlás  delta R értéke nem más, mint az épületrésznek a léghanggal szemben tanúsított ellenállása. Erről az értékről hallhattunk pl. a nyílászáróknál, amelyeket többek közt az "R" értékük szerint is osztályozzák. A delta R-t decibelben mérjük, a zajos (L1 ) és a csendes (L2 ) térben mérhető hangnyomásszint, valamint a két helyiséget elválasztó szerkezet és a csendes tér egyenértékű négyzetméterben mért felülete alapján. A léghanggátlás is függ a frekvenciaszámtól. A léghanggátlás tehát többek között függ a szerkezet tömegétől és a merevségtől. Ezért van az, hogy pl. az apró ólomgolyókkal telt zártcellákból álló, hajlékony szigetelőlemezek olyan kiváló hanggátló tulajdonságúak.

Gyakran halljuk azt a szót, hogy decibel, azaz dB. Ez a súlyozott hangnyomásszint (Lnw ) mértékegysége. Az Lnw értéket a különböző frekvenciákon mért hanggátlási értékekből összeállított görbe, és a fül érzékenységét figyelembe vevő vonatkozási görbe összehasonlításával kapjuk. Helytelenül, a teljes biztonság elérésének érdekében a vásárló azt gondolja, minél vastagabb szigetelőanyagot épít be, annál jobban védi magát a zajoktól. Ez csak részben igaz, az anyagvastagság és az elnyelt decibelérték nincs egymással egyenes arányban, viszonylag bonyolult, logaritmikus arány jellemzi.  

A lépéshanggátlás a födémen való járásból, koppanásból származó zaj csökkentése, azaz valamilyen rugalmas anyag beépítésével (úsztatás) megakadályozzák, hogy a kopogóhangok a födémet rezgésbe hozzák. A födémek testhangterjedéseit összefoglalva lépéshangkeltésnek nevezzük, dacára annak, hogy ez nemcsak az emberek lépéseitől ered.(Ez általában nem korlátozódik a födémre, hanem átvándorol más csatlakozó épületszerkezetekbe, így gyakran halljuk a viszonylag távolabb eső helyiségekben is.)

Az egyes épületszerkezetek hanggátlását szabvány határozza. Minden egyes épületelemnek megvan a saját szabványa, beleértve a falazó elemektol a nyílászárókig, valamint azok csatlakozásait. Igen összetett számítás alapján határozzák meg az anyagok hanggátlási tulajdonságát. A szerkezetekre kerülő burkolat vagy burkolati rendszer módosítja a nyers födém, fal, mennyezet léghang és/vagy kopogóhang-szigetelését. Ez a hangszigetelést javító hatás, decibelben (dB) mérve. Erről az értékről még sokat olvas, hall az, aki meg akarja oldani lakásának hangszigetelését. Így az ún. deltaL, amely a padlóburkolatoknál a delta R lépéshanggátlást javító hatás mutatója. Ennek kell megfelelnie a burkolatokhoz használt szigetelésnek.

Foglalkozni kell még a hanggátlási követelménnyel. Néha egy-egy anyaghoz kapott prospektusban találkozhatunk ilyen jelleggörbével, mivel a gyakorlatban előnyös a léghanggátlást egyetlen számadattal, az ún. léghanggátlási mutatóval jellemezni. Egyes frekvenciatartományokhoz (oktávszámban megadva) mért adatok tartoznak. Ez az alapja a szabványnak, amely meghatározza, hogy a különböző rendeltetésű helyiségekben (pl. lakószoba lakáson belül vagy lakások között, folyosó, lépcsőház stb.), adott frekvenciatartományban milyen léghanggátlásúnak kell lennie a szerkezetnek.

Végül fontos megemlíteni a rezgésszigetelést. Ez megakadályozza a gépek vagy a szerelvények keltette rezgéseknek az épületszerkezetre való terjedését. Gépek esetén a gép és az alap közé rugalmas réteget (legjobb erre az expandált parafa) helyeznek. A réteg vastagsága függ a gép súlyától és a gép fordulatszámából adódó frekvenciaszámtól.

 A későbbiekben az elmélet után jöjjön a gyakorlat!

Kardinális kérdés a szakszerű hangszigetelés, és sajnos még ma is ez az építőipar mostohagyermeke. A további oldalakon igyekszem hasznos gyakorlati tanácsokat adni arra, hogy hogyan tudjuk megelőzni, csökkenteni a bosszantó zajokat.

 Egy kis érdekes fizika:

 



Nyílászárók hangszigetelése +36/309663268