Cseréljünk vagy javítsunk?
Megoldások ablakok javítására
A fokozódó hő- és hangszigetelési igények miatt, valamint a megjelenő pályázati lehetőségek hatására egyre több épületnél kerül sor az utólagos hőszigtelésre, ezzel együtt a nyílászárók cseréjére. Felmerül a kérdés, vajon mindenképpen ki kell cserélni a régi, jó minőségű fából készült ablakokat? Ezek a szerkezetek sok évtizede állják a próbát, ellenállnak az esőnek, esztétikusak, nyithatók és zárhatók Azonban a szigetelési előírások, az életmód változott, tehát a falazattal együtt jogos az elvárás az ablakok minőségének javítására. Az alábbi hőfényképen jól láthatók a szigeteletlen nyílászárók okozta hőhidak. Az épületek hőveszteségének 20-40%-át a nyílászárókon keresztüli hőveszteség képezi. Az utca zaja is egyre zavaróbb. Belátható, hogy gondoskodni kell a hőhidak megszüntetéséről és a megfelelő hangszigetelésről.
Utólagos hőszigetelés, utólagos hangszigetelés - tervezés, tanácsadás +36/30-9663268
Sokszor meggondolatlanul kidobálják a ház összes faablakát, műanyag nyílászáróra cserélik.
A hagyományos anyagokat és az ésszerű takarékosságot szerető, műszaki gondolkodású emberek fejében megfordul a gondolat: vajon jó döntés volt szemétre dobni egy használható szerkezetet? Arról nem is beszélve, hogy a cserével új épületfizikai problémák merülnek fel. Az épület felújításakor mindenképpen érdemes mérlegelni, próbálkozzunk a régi nyílászárók rendbehozatalával vagy vásároljunk újakat. Ha pedig új ablakokat veszünk, az anyagi lehetőségeken belül milyen elvek alapján és mit válasszunk?Nézzük előbb meg, hogy menthetjük meg a menthetőt. A nyílászáró akkor szorul felújításra, javításra, ha sérült az üveg, a keret vagy a tok felülete. Gondoskodni kell a tömítésről, ha a hézagokon át bejut a laksásba a hideg és a zaj. Ha nem teljesíti az elvárt hőszigetelési és hangszigetelési értékeket. Nyilvánvaló, hogy bizonyos típusú épületeknél, például műemlékeknél szinte csak felújításról lehet szó.Különféle szerkezetű ablakoknál különbözőképpen lehet eljárni. A hagyományos egyszeri üvegezésű vagy az egyesített szárnyú ablaknál először az ablak zárszerkezeteit kell átvizsgálni. Hiba esetén működőképes állapotba kell hozni, javítani, felújítani vagy cserélni. Ezek után a deformációk csökkentése érdekében el kell végezni egy egy illesztési próbát (ez egy egyszerű eljárás, egy gyurmát szorítanak a tok és a szárny közé. Ez megmutatja, hogy milyen vastag tömítést kell alkalmazni.)A tömítést a falazat és a tok, valamint a tok és a szárnyak között is el kell végezni. A falazat, illetve a párkány és tok közötti rések tömítésére különböző párazáró vagy páraáteresztő, többrétegű, ragasztani való vagy öntapadós tömítőszalagot fejlesztettek ki.A polifoam tartalmú D, P és egyéb profilok utólagos szigetelésre alkalmazott és a kereskedelemben található öntapadós szigetelő anyagok. Közkedvelt és ismert, minden barkácsáruházban kapható. Könnyen szerelhető, praktikusnak tűnő megoldás. Az évszakok és hőmérséklet-változás során sok pára keletkezik. A párát a polifoam magába szívja, emiatt egy szezon után az öntapadós ragasztó elenged, évente cserélni kell.
A kaucsuktartalmú gumiszigetelés is elterjedt módszer, új fa és műanyag ablakoknál alkalmazzák. A kaucsuk az UV-fény hatására rövid idő alatt megkeményedik. Eltér a fa és műanyag hőtágulásától, eltöredezik, ezáltal elveszíti szigetelő képességét. Az ablakok csukása nehézkessé válik, a tömítőanyag elveszti szerepét.
A szivacscsíkos szigetelés olcsó, bár már kissé elavult megoldás, főleg régebben alkalmazták. Az áruházakban lehetett megvásárolni ezeket az öntapadós csíkokat és azt kellett felragasztani. Akár a polifoam, ez is felszívja a párát, ezáltal megszünik a tapadóképessége. A szivacsnak nagyok a pórusai, belerakódik a por, rövid idő alatt elkoszolódik. Nem szigetel tökéletesen.
A DUPLEX tömítés egy öntapadó ragasztóréteggel ellátott speciális műanyagból készülő, rugalmas, nem öregedő, mosható Duplex tömítő szalag. Egyszerűen szerelhető és lezárja a falcok légréseit. Ez a tömítés rugalmasan követi a falcok változó méretű hézagait és az itt tapasztalt - egyébként igen jelentős - hőveszteséget szinte maradéktalanul kiküszöböli.A sziloplasztos réstömítés egy egyszerűnek tűnő megoldás. Közvetlen a szigetelés utáni napokban működik is. A tok falcát kinyomjuk sziloplaszttal és a nyílót úgy csukjuk rá, hogy egy fóliát teszünk az ablak és a tok közé addig, amig a sziloplaszt kikeményedik. Tökéletes szigetelés, minden rést kitölt. Hátránya, hogy ha az ablak használat közben leereszkedik és vetemedik, a megkeményedett tömítőanyag nem tud alkalmazkodni a mozgáshoz, akadályozza a nyitást és a csukást.
A bemarásos (vagy „svéd-rendszerű) szilikonszigetelés tömíti el a legtökéletesebben a hézagokat.
Az alkalmazott anyag nagyon puha és rugalmas, tökéletesen követi a méret és alakváltozást. Nem szívja magába a párát, vizet és mivel bemart nútba rögzítik, használat során nem válik le a felületről.
Fizika és kémiai tulajdonságait -60 és +120 °C hőmérséklet között megőrzi. Higiénikus, könnyen tisztítható, mázoláskor egyszerüen kiszedhető és akár vissza is rakható. Erre a megoldásra vonatkozik a leghosszabb jótállási idő. Két színben, fehérben és barnában kapható, átmérője változó, igényhez mérten 6-8-10-12 mm. Egyetlen hátránya, hogy csak speciális célszerszámmal lehet a hornyot bemarni.
Fémszerkezet szigetelése
A fémből készült tok és keret hőhidat képez, a fémprofiloknak nagyon rosszak a hőtechnikai tulajdonságai. Nem lesz tökéletes, de javítható a szigetelés, ha a profilba lyukakat fúrnak, majd a teret PUR-habbal töltik ki. A fémfelületet pedig speciális, különleges, nagyszemcséjű, jó hőszigetelő képességű adalékot tartalmazó vékonybevonattal, vagy hőreflektáló festékkel lehet kezelni. A vékonybevonat egy rugalmas anyag, melyet szórással, hengerléssel vagy kenéssel lehet felhordani. Az egyik legismertebb, legklasszikusabb szerkezet a többnyire zománclakkos felületkezeléssel ellátott kapcsolt gerébtokos ablak. Ezt a típusú nyílászárót a XIX. század végétől 1970-80-ig alkalmazták előszeretettel 38-as vagy vastagabb téglafalhoz. A légzárást a kettős káva és az ezt kiegészítő bitumenes-kenderkócos tömítés biztosította. A lakó komfortérzetét a belső oldali spaletta vagy az úgynevezett esslingi redőny fokozta. Ezek az árnyékoló szerkezetek nem csupán sötétítésre szolgálnak, hanem fokozzák a hőszigetelő és a hangszigetelő hatást is. A kapcsolt gerébtokos ablakok szép szerkezeteit igazán kár lenne tűzifának kidobni. Általában fenyőből, tölgyből készültek a legváltozatosabb formában. (ma vörösfenyőt és merantit is alkalmaznak). Ám cseréjük nemcsak esztétikai kérdést vet fel, hanem épületfizikai problémát okoz, ha a kétszárnyú szerkezetet egyszárnyúra cserélik. A régi, szigeteletlen, illetve gyenge szigetelő hatású tömörtéglából épített belvárosi házaknál a kapcsolt gerébtokos ablakok helyébe épített egyrétegű ablakoknál hőhíd jelenik meg a kávánál. Az alábbi ábrák bemutatják, hogy hiába hőszigetelt a nyílászáró, a harmatpont bekerül a falcsatlakozás belső oldalára: A szerkezeti értékeik mellett vannak olyan hibapontjai, amelyre figyelni kell, illetve a felújításnál ki kell küszöbölni. Ilyen a külső szárny alsó vízvetője, amely nem véd a csapóeső ellen. Az üvegezését egy mindössze 2-3 mm vastag síküveg jelenti. Az üvegtáblákat külső oldalról gittel és kis fémháromszögekkel oldották meg. A gitt az időjárás hatására idővel elöregszik, megreped, kitöredezik. Gondot jelent továbbá az is, hogy a külső szárny melletti tokba mart dekompressziós hézagokba is be tud jutni a nedvesség. Az ablakszerkezet egyenértékes U értéke 3-3,5 W/m2K. Cseréje többek között az sem javasolt, mivel az ablak keskeny profiljaihoz képest a hőszigetelő üvegezésű ablakok profilja túl vastag, ezáltal megváltozik a homlokzat összképe. Ahhoz, hogy hőtechnikailag, páratechnikailag és esztétikailag is elfogadható legyen a megoldás, a korszerűsítést pl. rétegragasztott fából készített belső szárny cseréjével kell kezdeni. Ez az erős szerkezet elbírja a nehezebb üvegezést és a homlokzat felől nem láthatók a vastagabb vonalak. A szárny egy rugalmas és egy kemény ütközéssel csatlakozik a tokhoz. Mivel a belső üvegezés jól szigetel, fennállna annak a veszélye, hogy a pára lecsapódik a külső szárny üvegezésére. A rugalmas csatlakozásnak köszönhetően a pára nem kerül be a két ablakszárny közé, így kerülhető el a páralecsapódás. (Arra figyelni kell, hogy a vastagabb szárnyhoz kell igazítani a becsukódást gátló csappantyút.
A felújítás végén a vízszintes alsó bélésborítás és a téglafal közötti teret kitöltő típusú PUR-habbal kell tömíteni ( a bélésborításba lyukakat fúrunk, ezeken keresztül kell a habot befújni. Amennyiben fokozott hangszigetelésre van szükség, értelemszerűen hangszigetelő üvegszerkezetet alkalmaznak. Ez annyiban különbözik a hőszigetelő üvegezéstől, hogy más gázt tartalmaz. A hőszigetelő üvegezés kripton gázt, a hangszigetelő üvegezés argon gázt tartalmaz. Továbbá különböző vastagságú üvegtáblákat építenek be.
Amennyiben építészeti-esztétikai megfontolások nem vezérelnek, úgy külső ablakszárny megerősítése ajánlott. Ez esetben kisebb lesz a páralecsapódás veszélye.
A felújítások után kiegészítő megoldást jelentenek a különféle módon fejlesztett vendég ablakszárnyak. A nálunk DUPLO-rendszerként ismert szerkezet lényege, hogy az ablak méretére levágott 4 mm-s hővisszaverő „bevonatos”, Planibel üveget speciális műanyag lécekkel keretezik be, és a pántos (zsanéros) lécet az ablakkeretre csavarozzák fel. Így a vendégszárny együtt mozog az ablaktáblával, de önállóan is nyitható. Ezzel egy második, szigetelő légrést is kialakítanak. A DUPLO-ablakra 10 év garanciát vállal a gyártó német cég (üvegtörés kivételével). Ennél a szerkezetnél a magas transzmissziós fűtési hőenergia-veszteségeket kétféle módon csökkenthetik: vagy a két üveg közötti szigetelő légrés vastagságát növelik, azaz egy harmadik üveg felszerelésével egy további (második) hőszigetelő légrést hoznak létre, vagy pedig a hagyományos síküveg helyett belső üvegként a szobai hőt 90% -n visszaverő un. „bevonatos”, nagy emisszivitású (Planibel) üveget alkalmaznak. A hőszigetelési előírásokat a DUPLO-rendszerű harmadik üvegtábla teljes mértékben kielégíti. Alkalmazásával a hőátbocsájtási tényezőt U = 1.0-1.1 W/m2K értékre lehet csökkenteni, ami már gyengébb minőségű fal (B-30-s, vagy panelfal) hőszigetelésével egyenértékű.
Mindegyik felújító rendszer alkalmas a hangszigetelés fokozására. Amennyiben különleges fóliákat is alkalmaznak, árnyékolásra is alkalmasak. Betörésvédelemre is ez vonatkozik, tehát az új üvegeket betörésbiztos fóliákkal lehet ellátni.
Végül egy jó tanács:
Mint olvashatták, az utólagos hő- és hangszigetelés egy legkritikusabb feltétele a megfelelő tömítettség. A nagyon jól tömített szerkezetek azonban a párát is bezárják. Ezért a szellőztetésről gondoskodni kell. Penész minden korban volt, van, lesz ... már a Bibliában is utaltak zöld, egészségtelen foltokra, a régi házakban is megjelent a penész, és az 1989-től forgatott TV-sorozat panellakói – akik még nem ismerték sem az utólagos EPS-hőszigetelést sem a műanyag nyílászárókat – szintén panaszkodtak penészre. Páralecsapódás, a sötét zug, nem elégséges szellőztetés, máris elég a spórák megtelepedéséhez.
A szellőztetést tehát oldjuk meg akár az ablakszárnyak nyitásával, akár automatikus módon, szellőztető berendezéssel, akár új, akár felújított nyílászárónál, függetlenül a szigetelőanyagoktól.
Utólagos hőszigetelés, utólagos hangszigetelés - tervezés, tanácsadás: +36/30-9663268