Uncategorised

A hőszivattyúk termodinamikai körfolyamata

A Carnot körfolyamat

A folyamat leírója Nicolas Léonard Sadi Carnot (1796június 1. - 1832augusztus 24.)

A Carnot körfolyamat a hőszivattyúk alapvető termodinamikai körfolyamata, annak ellenére, hogy maradéktalan megvalósítása a gyakorlatban nehézségekbe ütközik, létrehozásához ugyanis végtelen nagyságú hőforrásra és hőelnyelőre lenne szükség.

Ezzel a körfolyamattal valósítható meg azonos fűtőteljesítményekre vonatkoztatva a legkisebb energiafelhasználás, így a legjobb – hatásfokú - hőszivattyúzás adott hőmérséklethatárok között. A körfolyamatot ezen tulajdonsága következtében összehasonlító körfolyamatként is használják különböző hőszivattyúk értékelésénél.

A Carnot körfolyamat két izentropikus (ds = 0), és két izotermikus (dT = 0) állapotváltozást tartalmaz. A folyamat az óramutató járásával ellenkező irányú, tehát a hőszivattyú körfolyamat esetén a munkaközeg a Carnot körfolyamatban egy állandó T0 hőmérsékleten Q0 hőmennyiséget vesz fel a hőforrásból, majd - az izentropikus kompresszió után - ismét állandó Tc hőmérsékleten a bevezetett W munkával megnövelt hőmennyiséget Qc = Q0 + W adja le a hőnyelőnek. A körfolyamat egy izentropikus expanzióval záródik.

A Carnot körfolyamatban lévő izotermikus dT = 0 állapotváltozások a gyakorlatban a hőcserélők munkaközeg oldalán csak úgy valósíthatók meg, ha a hő bevezetés, illetve hőelvezetés a munkaközeg halmazállapot-változásával van egybekötve, például a munkaközeg az alsó hőmérsékleten elpárolog, a felső hőmérsékleten pedig kondenzálódik.

Ezért lett a Carnot körfolyamat a gőz nemű munkaközeggel működő berendezések alapvető körfolyamata.

Sadi Carnot

A leírás további része a Műszaki Szaklapok online felületén

Rifeng hőszivattyúk

Rifeng levegő-víz hőszivattyú: fűt, hűt, használati melegvizet ad

Rifeng1

Rifeng  tárolók

Miért ajánljuk a Rifeng hőszivattyú családot alternatív fűtési megoldásnak?

● Mert a Rifeng levegő-víz hőszivattyú egyszerűen telepíthető, elmarad a fúrt kút- vagy szonda telepítése,  a kert felásása talaj kollektorhoz, ezért lényegesen olcsóbb ezeknél a technológiáknál.

● Mert könnyen kapcsolható a már meglévő fűtés rendszerbe, legyen  az  gázkazán, olaj- vagy pellet fűtés, esetleg vízteres cserépkályha vagy kandalló.

● Mert alkalmazható szélsőséges  hőmérsékletek  között is, a legújabb hőszivattyús   technológiával  dolgozik,  akár -20°C  és  +35°C között.

● Mert  a Rifeng kültéri egységek alacsony zajhatással és rezonanciával dolgoznak, a hőszivattyú (klíma) kültéri egységénél is csak a szél zaja hallható, egyéb hanghatás nincs.

● Mert nem kell drága gázkémény, kazán, terv és gázbekötés, nem  robban fel, nem kell félni a  szénmonoxid  mérgezéstől, és GEO tarifa vagy H tarifával gazdaságos, olcsó az üzemeltetése is, valódi alternatívája gázfűtésnek.

● Mert egyedülállóan nagy teljesítményt biztosít a levegő víz hőszivattyú gyártmányok között.

 

Ha hőszivattyú, akkor alacsony hőmérsékleten "dolgozó" fűtésrendszer!

 Melyek ezek?

Az alacsony hőmérsékletű padlófűtés (max. 28 °C), a falfűtés (38-40 °C), a mennyezetfűtés (a mennyezetnél inkább a hűtés jöhet szóba, mert a hűtött, hideg levegő fentről lefele "mozog"). Számításba jöhet az alacsony hőmérséklet tartományban működő radiátoros rendszer (pl. a kondenzációs gázkazánok mellett így (kb. 40 °C) használják a korszerű radiátorokat). A hőszivattyú mellett kiválóan alkalmas a kitűnő hatásfokú Fan-coil rendszer, amely légbefúvással fűt és hűti a lakást a kánikulában.  (Ez a megoldás inkább irodákban, üzletekben használatos.) És mi indokolja az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek használatát? Természetesen a spórolás, az energiatakarékosság!

A Rifeng levegő-víz hőszivattyú család (alternatív,energia) összefoglaló és részletes technikai adatait a termékek oldalain találhatja meg. Ezeket a hőszivattyúkat elsősorban családi házak fűtési rendszereihez ajánljuk, de természetesen kisebb társasházak, irodák, műhelyek fűtése és hűtése is megvalósítható, esetleg több hőszivattyú felszerelésével valósítjuk meg a geotermikus rendszert. Fűtéskorszerűsítés esetén gondoljon a Rifeng levegő-víz hőszivattyúra!   alternatív energia

A fűtés-hűtés épületgépészeti technológiához kapcsolódó valamennyi anyagot  gyártó Rifeng vállalattal 2009. óta folytatott tárgyalások eredményeként jelenleg a fűtő hűtő levegő víz hőszivattyúkat és a hozzájuk rendelhető különböző méretű puffer tartályokat forgalmazzuk, a későbbiek folyamán a teljes szortiment megjelenik kínálatunkban.

A Rifeng levegő-víz hőszivattyú rugalmasan beépíthető bármilyen fűtési és használati melegvíz szolgáltatási rendszerbe. A fűtővíz hőmérséklete megválasztható mind radiátoros fűtésekhez, mind padló- vagy falfűtésekhez is. Ha a mennyezetben is elhelyezünk csövezést, vagy ventillátoros konvektorokat alkalmazunk a fűtéshez, akkor kihasználható a Rifeng hűtő-fűtő hőszivattyúk hűtési képessége is. (Radiátoros esetben nem, padlófűtés esetében korlátozottan ajánljuk a hűtést!).

A "csak fűtő" és a "hűtő-fűtő" levegő-víz hőszivattyú névleges teljesítménye 7 Celsius fok levegő hőmérsékletre vonatkozik, és a termékskála 8 kW-28 kW fűtőteljesítményt ad. Ez teszi lehetővé, hogy szinte bármely családi ház fűtéséhez megfelelő teljesítményű, megújuló alternatív energiát használó hőszivattyút tudjunk ajánlani. A kültéri medence fűtését a Rifeng medence hűtő-fűtő hőszivattyúkkal biztosíthatjuk. Alkalmazhatóságuk inkább a tavasztól-őszig történő vízmelegítésre korlátozódik, bár -5 Celsius fok felett már működőképesek, de hatásfokuk (COP) inkább a jobb időben teszi lehetővé a hatékony működésüket. 4,8 és 18 kW fűtőteljesítményig kínálunk medencefűtést.

 

Tavasztól őszig fűtésrásegítés, valamint a háztartási melegvíz előállítása céljából a Rifeng hőszivattyúk összekapcsolhatók napkollektorokkal. A napkollektorokat ebben az esetben a Rifeng vezérlőegység szabályozza, így azok energiája a lehető legoptimálisabban van kihasználva. (Nyáron a hőszivattyú csak a legszükségesebb esetben kapcsol be.)

Így szerelünk egy komplett energiatakarékos Rifeng rendszert. Hőszivattyú kapcsolása napkollektorral, egy hőcserélős puffer tartállyal.

 

Hőszivattyú típusok és összehasonlításuk

Levegő-víz hőszivattyúk

 

Sema Levego Viz Hoszivattyu

legfőbb előnyei

  • Bárhová telepíthető,
  •  Egyszerű és gyors telepítés,
  • Nem igényel jelentős előkészületeket,
  • Kisebb beruházást igényel, mint a geotermikus, vagy vizes típusok,
  •  A leggazdaságosabb megoldás a már meglévő fűtési rendszer esetén.
  •  (COP 3,5 - 4,1),

A környezeti levegő hőenergiáját hasznosítja. A rendszert kültéren és beltéren (megfelelően nagy légköbméter esetén) egyaránt telepíthető. A hőmérséklet csökkenésével csökken a hatásfoka, nyáron viszont emelkedik!

esetleges hátrányai

  •  Alternatív fűtési rendszert igényelhet.
  • Külső hőmérséklettől függő teljesítmény.

 

Talajkollektoros hőszivattyú

Sema Talajkollektoros Hoszivattyu

legfőbb előnyei

  • Nincs engedélyezési eljárás, Olcsóbb, mint a talajszondás rendszer,
  • Nagyon magas hatásfok (COP: 4,0 - 5,0),
  • Teljes mértékben megoldja az épület fűtését, hűtését és melegvíz ellátását.

A talajfelszín alatt kb. 1,5 - 2 méter mélyen vízszintesen elhelyezett csőkígyón keresztül nyernek a földből hőt. Ez olcsóbb, mint a talajszondás megoldás, de nagyobb helyigénye van, ha azonos hatékonyságot szeretnénk elérni. A fűtött épület alapterületének háromszorosa!

esetleges hátrányai

  • Nem alkalmas passzív hűtésre.
  • Telepítése nagy felfordulással jár.
  • Nagy szabad földterület szükséges.
  • A terület árnyékoltsága befolyásolja a hatékonyságot.

Geotermikus hőszivattyú

Sema Talajszondas Hoszivattyunk

legfőbb előnyei

  • Viszonylag kis helyigény,
  • Bárhová telepíthető,
  • Passzív hűtésre is alkalmas,
  • Teljes mértékben megoldja az épület fűtését, hűtését és meleg víz ellátását,
  •  Nagyon magas hatásfok (COP: 4,0 - 5,0), ami egész évben állandó

Talajszondás hőszivattyúk esetében két kb. 50-100 méter mély furatokba leengedett szondák segítségével nyerik ki a föld hőjét. Ez a rendszer nagyon helytakarékos és gyakorlatilag bárhol megvalósítható.

esetleges hátrányai

  • A szonda furat költsége bizonyos esetekben magas lehet.
  • Bányakapitányi engedély szükséges.
  • A meglevő fák gyökereit tönkreteheti

 

A teljes árlistát regisztrált ügyfeleink olvashatják oldalamon.

További információ, tanácsadás, forgalmazás

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy +36/309663268

BTE 2010. évi tevékenysége

A Burkolástechnika Egyesület 2010. évi tevékenysége

 1.     Szakmai képzés, továbbképzés

·         magyar előírások, szabványok rövid ismertetése, kiküldése hírlevelek formájában: az MSZ 803-as sorozatról készülnek rövid, kb. egy oldalas tájékoztató anyagok. Ezekben az adott szabvány neve, száma és a benne foglalt alapvető követelmények lesznek felsorolva. Tervezünk egy összesített anyagot (táblázatot vagy grafikont) is, a burkolattípusok méret- és síkpontossági tűréseiről.

·         Rövid, kb. egy oldalas tájékoztató anyagok összeállítása első lépésben a melegburkoló anyagokról és a melegburkolatokról, illetve az ESD és csúszásgátló burkolatokról (a linóleum, PVC, ESD és csúszásgátló ismertetők már elkészültek) −  főleg a beruházóknak és tervezőknek fontosak

·         hidegburkolatok (kerámia, kő) tájékoztató anyagainak előkészítése

·         beépítési technológiák bemutatása: gyártók (talán a pártoló tagokkal kéne kezdeni) kiadványainak ismertetése, kivonatolása − ragasztó- és burkolóanyag, esztrich, kiegészítők témakörökben

2.     Tagok támogatása

·         munkaszerző propaganda (cikkek, hirdetések szaklapokban, újságokban pl. Parkettamagazin, Metszet, Építési megoldások.)

·         szakképzett tagok ajánlása munkákra.

·         tagok központi adatbázisának összeállítása: tevékenység, terület, kapacitás stb. alapján

3.     Szakmai támogatás, oktatás

·         új eljárások, technológiák, termékek bemutatása előadásokon: gyártók meglátogatása, részvétel különböző oktatásokon, vagy képviselők meghívása 

·         előadók meghívása egyes szakterületekről (esztrich, ragasztástechnika, szigetelések, tűzvédelem, akadálymentesítés stb.) − BME, ÉMI stb

·         előírások, szabványok ismertetése, értelmezése ÉMI stb. előadókkal az oktatási napokon

·         DIN szabványok rövid ismertetése: pl. DIN 18202 (síkpontossági tűrések) bemutatása, összehasonlítása az MSZ 803-as sorozattal (ld. az I. Parkettázó Konferencián bemutatott összehasonlító táblázatokat és grafikonokat) előadásokon

4.     Szakmai kiadványok készítése

·         közös műszaki irányelvek készítése az Esztrich Szövetséggel: aljzatok síkpontossága, parketták fűtött aljzaton − mindkét kiadvány alapdokumentuma már el is készült

-     új, korszerű melegburkolati műszaki irányelvek összeállítása az MSZ 803-as sorozat és a megfelelő DIN, ÖNORM szabványok valamint BEB és TKB kiadványok alapján − az ÉMI, BME stb. segítségével

·         új, korszerű hidegburkolati műszaki irányelvek előkészítése német, olasz, svéd kiadványok, valamint az MSZ 803-as sorozat és régi ORSZAK stb. kiadványok alapján

·         kivitelezési útmutatók, rétegrendi ábrák stb. összeállítása burkolóknak, tervezőknek az MSZ 803-as sorozat és régi ORSZAK stb. kiadványok alapján

·         egyéb kiadványok készítése: szigetelések, tűzvédelem, akadálymentesítés, sportpadlók stb.) − BME, ÉMI stb. előadók segítségével

·         egyéb cikkek, kiadványok (főleg német) fordítása, megjelentetése

·         jegyzőkönyvminták összeállítása (pl. padlófűtéshez, nedvességméréshez stb.)

·         központi adatbázis összeállítása – termékek műszaki adatlapjai, biztonsági adatlapok stb.

·         munkavédelmi előírások, anyagok ismertetése (EMICODE)

5.     Kapcsolat a hatóságokkal, intézményekkel

·         Szabványügyi Testület megkeresése – részvételi lehetőségek a szabványalkotásban

·         Mérnöki Kamara – szakmai támogatás, együttműködés kidolgozása

·         ÉMI, BME, műszaki egyetemek, főiskolák – szakmai irányelvek, útmutatók egyeztetése, közös kidolgozása

6.     Reklamációk kezelése

·         műszaki szakértők megkeresése, oktatása, felkészítése a burkolatokkal kapcsolatos reklamációkra

·         ÉMI – szakértői támogatás egyeztetése a reklamációba bevont illetékesekkel

7.     Jogi támogatás

·         szerződéstervezetek összeállítása

·         jogi és szakmai támogatás peres ügyekben

8.     Egyéb, saját javaslatok, észrevételek

  • első lépésként csak beltéri burkolatokkal szeretnénk foglalkozni, a térburkolatok,ezt követnék a szerelt homlokzatok, álmennyezetek.
  • szakcsoportokat (szekció, szakosztály) létrehozása
  • javasolt szekciók: melegburkolat, hidegburkolat, parketta, ragasztástechnika
9.  Minden egyéb észrevételt, javaslatot szívesen fogadunk

 


Ipari (élkötegelt) parketta

Élkötegelt (ipari) parketták alapvető és legfontosabb jellemzői

Megosztás a Facebook-on

Az alábbi tájékoztató egy termékismertető sorozat első témája, amelyben az egyes termékekre vonatkozó szabványok, előírások ismertetésével és értelmezésével szeretnénk segíteni mindenkit az eladásokban

Burkolástechnika Egyesület MT – műszaki tájékoztatás

Burkolástechnika Egyesület TI – termékismertető

Burkolástechnika Egyesület MI – termékismertető

Az úgynevezett ipari parketta tulajdonképpen a mozaikparketta gyártása során készülő melléktermék, amelyet a mozaikparketta elem keskenyebb oldalára fektetésével állítanak elő. A terméket emiatt ré­gebben élére állított parkettának is nevezték.

Magyar termékszabványa nem volt, ma már viszont nálunk is hatályban van az európai szabvány, amely előírja a tulajdonságait, és a vele szemben támasztott követelményeket.

Európai termékszabvány (2008-ban módosítva):

MSZ EN 14761:2006+A1:2008

Fa padlóburko­latok.

Parketta tömör fából.

Élkötegelt keskeny, széles és modul parketta elemek

(Amint látható, a szabvány három alaptípust különböztet meg, de a továbbiakban csak az ipari par­kettának nevezett keskeny parkettaelemekről lesz szó.)

Megjelenési osztály szerinti besorolás:

a keskeny parkettaelemek esetében semmilyen korlátozás nincs a színre, göcsökre és rajzolatra vonatkozóan.

Szíjács és elszíneződés is megengedhető, de felületi korhadás és rovarkárosítás nem fordulhat elő.

A termékek előállításához felhasznált leggyakoribb fafajok: akác, cseresznye, bükk, tölgy és kőris, de egzóták alkalmazása is előfordul.  

A szabvány ún. szabad minőségi osztályt is engedélyez. Ebben minden fafaj felhasználható, amelynek Brinell keménysége ≥ 10 N/mm2. A további tulajdonságokat a gyártó és a vevő határozza meg.

 A parkettaelem jellemző méretei (mm):

 

Magasság

Szélesség

Hosszúság

Méretek

8 ÷ 35

6 ÷ 10

115 ÷ 325

 A parkettaelemeket (lamellákat) kis méretük miatt meghatározott számú, keskeny oldalára fektetett lamellából álló ún. fektetési egységekben szállítják. Ezeket a szállíthatóság és egyszerűbb lerakás miatt a szín- vagy hátlapon hálóval, ragasztószalaggal stb. tartják egyben.

Egy fektetési egységen belül különböző szélességű elemek is előfordulhatnak, emiatt szabványos hos­szúsága nincs megadva.

A méretei a fentiekből adódóan a következőek lehetnek:

  • vastagság: 8 ÷ 35 mm
  • fektetési egység (tábla) szélessége: 115 ÷ 320 mm
  • fektetési egység (tábla) hosszúsága általában: 200 ÷ 450 mm. 

Alkalmazás:

hosszú élettartama, tartóssága, ellenálló képessége, változatos és esztétikus megjelenése valamint kedvező ára miatt az ipari létesítményeken kívül iskolákban, üzletekben, lakásokban is be­építhető. Mivel a parkettaelemek között nincs csaphornyos kapcsolat, akár teljes magasságukban csi­szolhatóak (a szabvány legalább kétszeri felújítási lehetőséget ír elő követelményként).

Fektetés:

ezt a termék csak teljes felületen ragasztva építhető be. Európai fafajok esetén a ragasztók gyártói általában legalább oldószeres, egzóták vagy ned­vességre fokozottan érzékeny fafajok esetén poliuretán vagy MS polimer ragasztó alkalmazását javasolják.

Felületkezelés:

a parkettaelemek szabvány által megengedett mérettűrései miatt a táblák felülete egyenetlen, ezért felületkezelés előtt a német előírások szerint legalább kétszeri csiszolás (gya­lulás) szükséges.

A csiszolás után a felület lakkozható matt, selyem- vagy magasfényű lakkokkal, de a természetes anyagok előtérbe kerülésével egyre jobban terjed az olajozás, viaszolás (vakszolás) vagy a viaszos olajjal végzett kezelés is.

Parketták és fa burkolóanyagok harmonizált szabványa:

az MSZ EN 14342 szabvány előírja a fa burkolóanyagok és parketták jellemzőit, valamint a teljesítőképességre vonatkozó előírásokat, és meghatározza azok vizsgálati módszereit.

A harmonizált szabvány megjelenése miatt a parketták forgalmazásához már nem szükséges ÉMI minősítés, elegendő a gyártói (illetve szállítói) megfelelőségi nyilatkozat.

© Brassnyó László 2010 − Burkolástechnika Egyesület

Megosztás a Facebook-on

free counters

Hajópadlók alapvető jellemzői

Hajópadlók alapvető jellemzői

BTE TI PA−04/1 (2010. 12.) — Hajópadlók előírásai

A deszkapadló mellett a hajópadló az egyik legrégebbi fa burkolóanyag, amely – többnyire csak a

hosszanti oldalain – csap-hornyos (árok-eresztékes vagy nút-féderes) kivitelben készül. Színlapját és oldalait gyalulással, hátlapját általában fűrészeléssel alakítják ki.

Magyar termékszabvány:

MSZ EN 13990:2004 Fa padlóburkolatok. Hajópadló fenyő fűrészáruból.

A termékszabvány a lucfenyő, jegenyefenyő, sitkafenyő, erdeifenyő, vörösfenyő és duglászfenyő fafajok minősítésének szempontjait határozza meg, valamint tartalmazza a méretekre és szállítási körülményekre vonatkozó előírásokat. A termék előállításához a fentieken kívül más fafajokat is fel lehet használni. Ilyen esetekben meg kell adni a megengedhető fahibák határértékeit. Keményfából készült hajópadlókról és svédpadlókról más termékszabvány rendelkezik.

Minőségi/megjelenési osztály szerinti besorolás:

a szabvány a megengedett fahibák alapján „A”

és „B” jelű osztályokat határoz meg. Egy szállítmányon belül legfeljebb 5% lehet az alacsonyabb osztályba tartozó tételek mennyisége. Színeltérés, göcs, gyantatáska, repedés stb. mindkét megengedhető, de gombák és rovarok által okozott károsodás egyikben sem fordulhat elő.

Azok az elemek, amelyek nem érik el a „B” osztály követelményeit, feleljenek meg a padlóburkolatok általános felhasználási előírásainak.

A szabvány ún. szabad minőségi osztályt is engedélyez, amelynek jellemzőiről a gyártó és a vevő megállapodhat. A szabvány 3. táblázatában feltüntetett fahibákat ilyen esetben is meg kell adni.

A hajópadló elem jellemző méretei (mm):

Vastagság Szélesség Hosszúság

Méretek 18 ÷ 34 63 ÷ 181 min. 1500

A fenti vastagsági és szélességi tartományba tartozó hajópadló elemeket beltéri alkalmazásra (fűtött helyiségekhez) 9 ± 2% nedvességtartalommal szállítják. Egyéb felhasználási területekhez 17 ± 2% nedvességtartalom mellett, más gyártási méretekben készülnek a termékek. A megadott vastagságoktól megfelelő kialakítású csapok és hornyok esetén el lehet térni. Az elemek változó hosszúságban (ékcsapos toldással is) készülhetnek.

Alkalmazás:

a hajópadló rusztikus, változatos megjelenése és kedvező ára miatt méltán népszerű termék. Jellemző alkalmazási területét a lakások jelentik, mivel felületén a gyártásához használt fafajok kis Brinell keménysége miatt pontszerű terhelések (bútorláb, cipősarok stb.) és nagy igénybevételek hatására benyomódások megjelenésével kell számolni.

Fektetés:

a hajópadlót többnyire hagyományos módon, szegezéssel rögzítve párnafára, vagy közvetlenül födémgerendára fektetik. A szegezés lehet látható, vagy rejtett. Ha a burkolat nem régi típusú, salak vagy egyéb feltöltéssel készülő födémre kerül (a párnafák nincsenek beágyazva a legalább 10 cm – ideális esetben 15 ÷ 20 cm vastag – feltöltésbe), akkor azokat a lépéshang továbbításának megakadályozására rugalmas, hanglágy, megfelelően terhelhető alátétekre kell helyezni. A párnafák köze a burkolat behajlásának és döngésének megakadályozására homokkal, egyéb laza vagy szálas anyaggal, esetleg könnyűbetonnal tölthető ki.

Felületkezelés:

rejtett szegezéssel rögzített, kezeletlen hajópadló elemek szintkülönbségeit gyalulással lehet megszüntetni (a vastagsági tűrések gyári felületkezelésű elemeknél szigorúbbak). Ezután következhet a beeresztés, festés, olajozás, viaszolás (vakszolás), viaszos olajjal vagy a benyomódásoknak ellenálló, megfelelően rugalmas lakkal végzett felületkezelés.

Parketták és fa burkolóanyagok harmonizált szabványa:

az MSZ EN 14342 szabvány előírja a fa burkolóanyagok és parketták jellemzőit, valamint a teljesítőképességre vonatkozó előírásokat, és meghatározza azok vizsgálati módszereit.

A harmonizált szabvány megjelenése miatt a hajópadlók forgalmazásához már nem szükséges ÉMI minősítés, elegendő a gyártói (illetve szállítói) megfelelőségi nyilatkozat.

© Brassnyó László 2010 − Burkolástechnika Egyesület

Burkolástechnika Egyesület — 1301 Budapest, Pf. 67

Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

free counters